Ismerős az a helyzet, amikor sokat dolgozol, valamint és eléred a célod, mások meg csak annyit reagálnak: „Neked könnyű!”? Vagy esetleg te vagy az, aki úgy látja, hogy mindenki más dolga egyszerűbb? Mindkét oldalnak ajánlom a cikkemet.

Az utóbbi hetekben/hónapokban/években egyre többször hallotta a családunk, másoktól, hogy nekünk mennyire könnyű, de ezt sose értettük. Nem csinálunk semmi különös dolgot. Elmesélek néhány olyan történetet, amikor mások szerint könnyű volt nekünk.

Neked könnyű, mert lányaid vannak! – anyának a munkatársától
Ez még nyolcadikban hangzott el, amikor a továbbtanulás volt a téma. A munkatárs gyereke az én osztálytársam volt és fiú. Megállapította, hogy nekem sokkal könnyebben talál anya sulit (ezt se értettük, miért a szülő választana), mert egyszerűbb csajosat találni. Győrben, egy olyan városban, ahol van informatika, itt az Audi, asztalostól a CNC-sig akármit tanulhatsz. Itt csak úgy csendben megjegyezném, hogy szerintem már nincs olyan, hogy ide csak lányok menjenek, oda csak fiúk. Egyébként az én osztályomban is a fiúk voltak többségben, úgyhogy annyira nem jött be a „csajos iskola” ötlet.

Neked könnyű, mert tudod mit akarsz! – nekem szólt, osztálytársamtól
Ezt az utóbbi két évben kaptam meg gyakran, amikor már szóba jött, ki merre megy tovább. Nekem kiskoromtól kezdve a cukrász a cél, így teljesen biztos voltam benne, hogy amint leérettségizem be is iratkozom egy suliba (már folyamatban van). Emellett elvégzem a pénzügy-számviteli ügyintézőt, amivel kisebb cégeknek könyvelhetek is, ha azt szeretném, de ha nagyon nincs más, akkor is elmehetek egy irodába kávét főzni (tartaléktervnek ez se rossz). Idén ezekhez jött még, hogy elvégzek egy alap webfejlesztő tanfolyamot, hogy legalább a saját weboldalamat meg tudjam jóra csinálni. Tehát, ha minden jól megy 20 éves koromra lesz három szakmám.
Folyamatosan figyelem a lehetőségeimet, rengetegszer újraterveztem és (amit sokan elfelejtenek) sokat tanulok. Amíg más azon gondolkozik melyik egyetemre kéne beadni a jelentkezést én inkább azon agyalok, hogy milyen sorrendben végezzem el a különböző képzéseket.

Neked könnyű, mert van, amihez értesz! – szintén nekem, osztálytársamtól
Osztom azt a nézetet, hogy mindenki tehetséges valamiben, csak meg kell találni azt, hogy miben. De nem ebből fogok megélni. Nálam a cukrászat az, amihez elvileg értek, de ennél sem látják a kísérleteket, az utánaolvasásokat a külföldi cikkek/videók fordítását, a gyakorlást, az éjszakázásokat. Persze, így már egészen vállalható tortákat tudok készíteni, de amilyenek az elsők voltak, azokra senki nem mondta volna, hogy én értek ehhez.

Neked könnyű, mert bátor vagy! – anyunak egy ismerőstől
Mondhatjuk azt, hogy motoros a családunk, de ez nem volt mindig így. Eredetileg csak apának volt ez a hobbija, de anya is támogatni szerette volna benne, ezért ő is megcsinálta a nagymotoros jogsit. Az alig 160 centis könyvelőnek, ez nem kis kihívást jelentett. Miután megcsinálta, akkor az ismerősök nem úgy reagáltak, hogy „dejó, milyen ügyes vagy…” hanem a fenti mondatot ismételgették. Anya azóta is azt mondja, hogy ehhez nem az kellett, hogy bátor legyen, hanem az elhatározás, hogy akkor megcsinálja. Még most, évekkel később is kihívásnak tekinti a motorozást, de szinte mindenhova elkíséri aput a saját motorján.

Nektek könnyű, mert tudsz váltani! – apának, ismerőstől
Ez az a sztori, ami engem a leginkább megdöbbentett.
Apának a múlt héten felmondtak a munkahelyén és mi ahelyett, hogy kétségbe estünk volna, inkább elkezdtünk utánanézni a lehetőségeknek. Mások, látva a reakciónkat, megállapították, hogy nekünk ez most tök jó. (Akitől ez a mondat elhangzott, az több mint 30 éve ugyanazt csinálja és utálja a főnökét). Szóval nekünk még egy munka elvesztésekor is könnyű.

Mielőtt a ti szátokon is kibukik, a „neked könnyű…” mondat, gondoljatok bele abba, hogy mi lehet mögötte, amit nem láttok.

.

Nektek mondták már, hogy valamiért könnyű? Ha igen miért?

.

.

.

Dooir