Sziasztok! Boldog húsvétot mindenkinek, így utólag is. Gondolom feltűnt nektek, hogy az elmúlt időben kissé hanyagoltam a blogot. Alapjáraton nem vagyok oda az ilyen magyarázkodós bejegyzésekért, de most úgy éreztem érdemes megosztanom veletek az eltűnésem okait.

1. Lustaság
   

   Először is nagyon, nagyon ellustultam. Igaz más dolgok is közrejátszottak a szünetbe, mégis leginkább saját magam okoztam ezt. Egyszerre jött sokminden és így a kötelezőkön kívül semmit nem csináltam konkrétan. Hiába lett volna rá időm, sokszor így sem csináltam semmi pluszt. Ebben az is benne van, hogy elfáradtam. Egy elég nehéz időszak áll mögöttem, aminek szerencsére már látni a végét és hát belefáradtam.
   
   

2. Egészségügyi gondok
   

   Azt már az előző bejegyzésben is olvashattátok, hogy egészen sokat látnak mostanában a dokik. Szerencsére az orrvérzés teljesen elmúlt, így nincs szükség arra, hogy kiégessék az eret. Az erős fejfájásom hátterében pedig valószínűleg az állhat, hogy romlott a szemem. Sajnos még nem jutottam el szemészhez, de amint lesz rá időm (szerintem a következő két hétben sikerül összehozni) erre is sort kerítek. Nem lenne furcsa, ha a szememmel lenne baj, hiszen a családban rajtam kívül mindenki szemüveges, ráadásul még valami öröklődő dolog is van, úgyhogy ez még akár reális is lehet. A folyamatos hőemelkedéssel még mindig nem tudok mit kezdeni, de lassan kezdem megszokni és megtanulni mikor, hogyan kezeljem.
   Ezek úgy önmagukban nem tűnnek nagy dolgoknak, mégis elég kimerítőek tudtak lenni, főleg lelkileg.
   
   

3. Tanulás
   

   Na ez az, amibe az utóbbi időben eléggé belefáradtam.
   Először is az elmúlt hetekben voltak osztályozóvizsgák, mivel – ahogy azt a januári célkitűzős bejegyzésben olvashattátok – idén előrehozott érettségit teszek informatikából. Ez pedig azzal jár, hogy osztályozóvizsgákat teszek, amivel igazolom, hogy befejeztem a 11-12.-es tananyagot. Mindegyikből volt 1-1 írásbeli és szóbeli vizsga. Rengeteget készültem rájuk és szerencsére mindegyik ötösre sikeredett, úgyhogy már csak azt remélem az érettségin is legalább ilyen jól fog menni. Most ehelyett bejött a KRESSZ az életembe, de ez már határozottan nyugisabb, mint az info volt.
   A másik, amiben kimerültem az önmagában az iskola. Rengeteg felesleges óránk van, amin nem csinálunk semmit, a többi órán meg sorra kapjuk a beadandókat és prezentációkat, amiket persze otthon kell kidolgozni. Angolon (aminek még értelme is lenne) a csoport nagy része nem akar tanulni, így a tanár sem erőlteti és inkább Family Guy-t nézünk tanulás helyett. Tanirodán (közgazdasági suliban tanulok) alig van munkánk, utána meg csak neten keresgélünk kisgyerekeknek való játékokat. Pénzügyön hetek óta nem haladunk, mert a tanár újra és újra ugyanazt az anyagot mondja el ugyanúgy, hogy biztos megértsük. Mondjuk szegény tanárnőt is sajnálom. Nyolcadik órába berakni a száraz, magolós anyagot nem volt a legjobb ötlet. Aztán ott van a gazdasági tanár, aki a fejébe vette, hogy már most megtanítja az egyetemi anyagot is. Nála nem létezik olyan, hogy valaki nem akar továbbtanulni, hiszen diploma nélkül senkik leszünk, legalábbis az ő olvasatában. Nála folyamatos hajtás és tanulás van. Olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ő az osztályfőnökünk így még azokon az órákon is tudja a mikro- és makroökonómiát magyarázni. Számvitelen nem szükséges megértenünk a könyvelési tételeket, csak magoljuk be, jó lesz az. Persze osztálytársaim is megnehezítik, hogy aki oda akar figyelni (pl. én) az ezt meg is tehesse. Kedvencem amikor az egyik lány teljesen kiakadt a matektanárra, mert a dolgozatban a csaj harmadolópont helyett háromszöget olvasott és azt kezdte el szerkeszteni. Aztán miután a tanár látta, hogy valami nem stimmel segíteni akart neki, a csaj meg teljesen felkapta a vizet és egész nap azt magyarázta, hogy milyen bunkó a tanár. A tanár egyébként egy nagyon aranyos nyugdíjból visszatért néni, a csaj meg a hisztis padtársam. Röviden ennyit az iskoláról.
   
   

4. Munka
   

   Anyának könyvelőirodája van, ahol gyakran besegítek. Most több zárás is van/lesz így sokkal több a munka, mint az év nagy részében. Ezáltal több olyan is van, amit én is meg tudok csinálni. Nem bonyolult, de ez is vesz el időt.
   A másik egy hagyományőrző egyesület, ahol dolgozom. Már ott is elindult a szezon, így különböző falunapokra járunk a hétvégéken és nemsokára az osztálykirándulások is kezdődnek, amikor hozzánk jönnek majd csoportok. Ez sem nehéz munka, viszont egy alkalom egy teljes napot el tud venni. Egyébként érdekelnének titeket ilyen témák, hogy rovásírás, íjászkodás, honfoglaló magyarok? (Persze nem az a rész, amit törin is megtanulunk) Ha érdekel írjátok meg és ezekről is szívesen készítek bejegyzést.
   
   

Igazából ezek a legfontosabbak, amik az elmúlt időszakban történtek velem. Nem ígérem, hogy többször nem tűnök el, de azért próbálok gyakrabban jelentkezni.

Köszönöm mindenkinek, aki végigolvasta.